K�in �s �bel

A vil�g "szolidifik�ci�j�nak" az emberi �s t�rsadalmi renden bel�l van egy �jabb, eddig m�g nem eml�tett k�vetkezm�nye is, �spedig az, hogy az olyan �llapotokat id�z el� abban, amelyben minden ki van sz�m�tva, fel van jegyezve �s szab�lyozva van, s ez val�j�ban csak egy �jabb fajt�ja a "mechaniz�ci�nak": erre manaps�g mindenhol nagyon k�nny� p�ld�kat tal�lni, �s p�ld�ul ilyen a n�psz�ml�l�s m�ni�ja is (amely term�szetesen k�zvetlen kapcsolatban �ll a statisztik�nak tulajdon�tott jelent�s�ggel),(1) vagy �ltal�ban az �let minden egyes mozzanat�t szab�lyozni �hajt� adminisztrat�v beavatkoz�sok v�gtelen sokas�ga. Term�szetesen ezeknek a beavatkoz�soknak kell biztos�taniuk az egy�nek k�z�tti lehet� legteljesebb uniformit�st, ann�l is ink�bb, mert ez ut�bbi csaknem "princ�piuma" az �sszes modern adminisztr�ci�nak, mely az individuumokat egym�shoz pontosan hasonl�, puszta numerikus egys�gekk�nt kezeli, vagyis �gy tesz, mintha az uniformit�s hipotetikus "ide�ja" m�r meg is val�sult volna, �gy k�nyszer�tve mindenkit arra, hogy ugyanahhoz az �gymond "�tlagos" szinthez alkalmazkodjon. M�sfel�l van ennek az egyre m�rt�ktelenebb szab�lyoz�snak egy f�l�tt�bb paradox k�vetkezm�nye, s ez a k�vetkez�: a modern ipar tal�lm�nyainak k�sz�nhet�en a t�voli orsz�gok k�z�tti k�zleked�s fokoz�d� gyorsas�ga �s k�nny�s�ge b�szkes�g t�rgya, ugyanakkor pedig minden elk�pzelhet� m�don akad�lyokat g�rd�tenek a k�zleked�s �tj�ba, eg�szen addig a fokig, hogy gyakran lehetetlen eljutni az egyik orsz�gb�l a m�sikba, de mindenesetre sokkal nehezebb, mint amikor a sz�ll�t�s mechanikus eszk�zei m�g nem l�teztek. A "szolidifik�ci�" m�sik speci�lis arculata pedig az, hogy egy ilyen vil�gban t�bb� m�r nincs hely�k a nom�d n�peknek, minthogy ezek fokozatosan el�rkeztek ahhoz a ponthoz, amikor t�bb� m�r nem tal�lj�k magukat semmif�le szabad t�r el�tt; �s r�ad�sul minden elk�pzelhet� eszk�zt fel is haszn�lnak arra, hogy elfogadtass�k vel�k a letelepedett �letform�t,(2) �gyhogy ebben az �sszef�gg�sben az id� �gyszint�n nem l�tszik t�vol lenni att�l a pillanatt�l, amikor "a ker�k forg�sa meg�ll"; k�zben pedig a letelepedett �letform�n bel�l a v�rosok, mint a "r�gz�l�s" v�gs� fokozatai, kezdenek nyomaszt� fontoss�got �lteni magukra, �s egyre ink�bb afel� ir�nyulnak, hogy minden egyebet elnyeljenek;(3) vagyis a ciklus v�ge fel� K�in val�ban �s v�glegesen agyon�ti �belt.

K�int a bibliai szimbolizmus f�ldm�vesk�nt �br�zolja, �belt pedig �llatteny�szt�k�nt, s �gy �k ketten azt a k�t n�pt�pust k�pviselik, amelyek a jelen emberis�g kezdetei, vagy legal�bbis a legkor�bbi differenci�l�d�s �ta l�teznek, nevezetesen a letelepedett n�peket, akik a term�f�ld m�vel�s�nek szentelt�k magukat, valamint a nom�dokat, akik ny�jaik �s csord�ik �llom�ny�nak teny�szt�s�vel foglalatoskodtak.(4) Hangs�lyozni kell, hogy e k�t foglalkoz�s szerepe a k�t embert�pus tekintet�ben alapvet� �s primordi�lis; hozz�juk k�pest az �sszes t�bbi foglalkoz�s csup�n mell�kes sz�rmaz�k, r�ad�s, �s p�ld�ul hal�sz� vagy vad�sz� n�pekr�l besz�lni, mint ahogy azt az etnol�gusok oly gyakran teszik, vagy a l�nyegesnek a mell�kessel val� �sszet�veszt�s�t foglalja mag�ba, vagy pedig azt, hogy az illet� tud�sok figyelme a rendelleness�gek �s degener�l�d�sok azon eseteire korl�toz�dott, amelyeket a vadak k�pviselnek (term�szetesen a modern Nyugat t�bbnyire keresked� �s ipari n�pei semmi esetre sem kev�sb� abnorm�lisak, csak �ppen m�sf�lek�pp).(5)

Mag�t�l �rtet�dik, hogy e kateg�ri�k mindegyik�nek megvolt a maga, m�sik�t�l elt�r� �letm�dja �s foglalkoz�sa, term�szet�hez alkalmazkod� tradicion�lis t�rv�nykez�se; ez a k�l�nbs�g k�l�n�sen az �ldozati szertart�sokban nyilv�nult meg, �s innen ered az eml�t�se K�in n�v�nyi �s �bel �llati felaj�nl�sainak, amelyr�l a Genezis sz�mol be.(6) Amennyiben kifejezetten a bibliai szimbolizmusr�l van sz�, ebben az �sszef�gg�sben megjegyezhet�, hogy a h�ber Th�rah kifejezetten a nom�d n�pek t�m�nyt�pus�hoz tartozik. Ebb�l fakad az a m�d, ahogyan K�in �s �bel t�rt�net�t bemutatja, ugyanis egy letelepedett n�p szem�ben a sz�ban forg� t�rt�net eg�szen m�s f�nyben jelenne meg, m�sfajta �rtelmez�sre adna alkalmat, noha term�szetesen a t�rt�net m�lyebb �rtelme mindk�t szempontot implik�lja; nem m�s ez, mint a szimb�lumok kett�s �rtelm�nek alkalmaz�sa, melyre a "szolidifik�ci�val" �sszef�gg�sben n�h�nyszor m�r utaltuk, minthogy a sz�ban forg� k�rd�s nemsok�ra l�tni fogjuk - szoros kapcsolatban �ll �bel K�in �ltali meggyilkol�s�nak szimbolizmus�val. A h�ber hagyom�ny speci�lis karaktere felel�s az�rt a rosszall�s�rt, amely a letelepedett n�pek m�v�szetei �s szakm�i fel� ir�nyult, nevezetesen mindazok fel�, amelyek valamilyen �sszef�gg�sben vannak a fix lak�helyek �p�t�s�vel; mindenesetre ez volt a helyzet mindaddig, am�g Izrael, legal�bbis n�h�ny sz�zadra meg nem sz�nt nom�dnak lenni, azaz D�vid �s Salamon idej�ig; �s tudjuk, hogy abban az id�ben k�m�veseket kellett fogadni a jeruzs�lemi Templom �p�t�s�hez.(7)

Term�szetesen a f�ldm�vel� n�pek - �ppen helyhez k�t�tts�g�k miatt el�bb-ut�bb el�rkeztek a v�ros�p�t�shez; tulajdonk�ppen azt lehet mondani, hogy az els� v�rost maga K�in alap�totta; s�t, alap�t�sa nem is t�rt�nhetett meg addig, am�g f�ldm�vel�ssel volt elfoglalva, amely tiszt�n mutatja, hogy a "helyhezk�t�tts�gben" k�t fokozat �rv�nyes�l, s e kett� k�z�l a m�sodik egy viszonylag hangs�lyozottabb form�j�t k�pviseli a megk�t�tts�gnek �s a t�rbeli "zsugorod�snak". Nagy �ltal�noss�gban azt lehetne mondani, hogy a letelepedett n�pek m�vei az id� m�vei: e n�pek a t�rben egy sz�kre korl�tozott ter�leten bel�l r�gz�lnek, tev�kenys�g�ket pedig az id�beli kontinuumban fejtik ki, amely sz�mukra behat�rolatlank�nt jelentkezik. Ezzel szemben a nom�d �s p�sztorkod� n�pek semmi id��ll�t nem �p�tenek, nem dolgoznak a j�v� �rdek�ben, amely el is ker�li figyelm�ket; hanem a t�r lebeg szem�k el�tt, amelyben semmif�le hat�rral nem tal�lj�k magukat szembe, ellenkez�leg, a t�r mindig �j lehet�s�geket nyit sz�mukra. �gy t�rul fel a kozmikus princ�piumok korrespondenci�ja abban a rendben, amelyhez K�in �s �bel szimbolizmusa kapcsol�dik: az �sszeh�z�s princ�pium��, amelyet az id� k�pvisel, valamint a kiterjed�s princ�pium��, amelyet a t�r k�pvisel.(8) Gyakorlatilag mindk�t princ�pium egyidej�leg nyilv�nul meg az id�ben �s a t�rben, mint ahogy minden m�sban is egyszerre nyilatkoznak meg; erre az�rt sz�ks�ges r�mutatni, hogy elker�lj�k az indokolatlanul "szimplifik�lt" azonos�t�sokat vagy �ltal�nos�t�sokat, valamint hogy feloldjuk az esetenk�nt megjelen� oppoz�ci�kat; viszont vitathatatlan, hogy az �sszeh�z�d�s princ�pium�nak tev�kenys�ge az id�belis�gben predomin�ns, m�g a kiterjed�s� a t�rbelis�gben. S�t, ha szabad azt mondani, az id� elfogyasztja a teret; s ennek megfelel�en a letelepedett n�pek id�vel fokozatosan magukba sz�vj�k a nom�dokat; s mint fentebb jelezt�k, ez ad t�rsadalmi, t�rt�nelmi jelent�s�get annak, hogy K�in meggyilkolta �belt.

A nom�d n�pek tev�kenys�ge f�leg az �llatvil�ggal �ll kapcsolatban, amely hozz�juk hasonl�an mozg�kony; a letelepedett n�pek viszont a k�t mozdulatlan vil�g, a n�v�ny- �s �sv�nyvil�g fel� fordulnak.(9) R�ad�sul �gy �llnak a dolgok, hogy a letelepedett n�pek legink�bb vizu�lis szimb�lumokkal, vagyis k�l�nf�le alkot�elemekb�l �ssze�ll�tott k�pekkel dolgoznak, s ezek a k�pek - l�nyegi jelent�s�g�kben - t�bb�-kev�sb� k�zvetlen�l mindig geometrikus szempontokra vezethet�k vissza, amely minden t�rbeli elk�pzel�s eredete �s alapja. Viszont a nom�d n�pek, akik sz�m�ra tilosak a k�pek - mint ahogy minden m�s is, ami valamilyen meghat�rozott helyhez igyekszik k�tni �ket -, audit�v szimb�lumokkal dolgoznak, vagyis csak olyanokkal, amelyek �sszeegyeztethet�k folyamatosan v�ndorl� �letm�djukkal.(10) Figyelemre m�lt� azonban, hogy az �rz�kel�-k�pess�gek k�z�l a l�t�s k�zvetlen�l a t�rhez kapcsol�dik, m�g a hall�s az id�h�z: ugyanis a vizu�lis szimb�lum elemei szimult�n elemek, az audit�v szimb�lum elemei szukcessz�v elemek; �gyhogy e tekintetben az el�z�ekhez k�pest megfordulnak a viszonyok: ez a megfordul�s azonban sz�ks�gk�ppeni, minthogy bizonyos egyens�lyt biztos�t a fentebb eml�tett k�t szemben�ll� princ�pium k�z�tt, s �gy azok m�k�d�se a norm�lis emberi l�tez�ssel �sszeegyeztethet� hat�rokon bel�l tarthat�. Ezek szerint a letelepedett n�pek teremtik a plasztikus m�v�szeteket (�p�t�szet, szobr�szat, fest�szet), vagyis azokat a m�v�szeteket, amelyek form�i a t�rben bontakoznak ki; a nom�d n�pek teremtik a fonetikus m�v�szeteket (zene, k�lt�szet), vagyis azokat a m�v�szeteket, amelyek alkot�elemei az id�ben bontakoznak ki; mert - hadd jelents�k ki k�sleked�s n�lk�l - l�nyeg�ben minden m�v�szet szimbolikus, �s csak egy k�s�bbi, val�j�ban persze meglehet�sen �jabb kelet� degener�l�d�s folyt�n vesz�tett�k el szakr�lis karakter�ket, �gyhogy v�g�l is mer�ben prof�n "kikapcsol�d�ss�" v�ltak - ugyanis kort�rsaink k�z�tt t�nyleg erre reduk�l�dtak a m�v�szetek.(11)

Ezek szerint a l�tez�s felt�teleinek komplementerit�sa a k�vetkez�k�ppen nyilv�nul meg: azok, akik az id� �rdek�ben dolgoznak, a t�rben stabiliz�l�dnak; azok, akik a t�rben v�ndorolnak, sz�ntelen�l v�ltoznak az id�ben. A "ford�tott �rtelem" antin�mi�ja pedig a k�vetkez�k�ppen jelentkezik: azok, akik az id� szerint �lnek, vagyis a v�ltoz� �s puszt�t� elem szerint, r�gz�tik �s konzerv�lj�k magukat; azok, akik a t�r, vagyis a fix �s folyamatos elem szerint �lnek, sz�tsz�rj�k magukat, �s szakadatlanul v�ltoznak. Az�rt kell ennek �gy lennie, hogy mindegyik�k l�te egy�ltal�n lehets�ges maradhasson, ugyanis ezen a m�don legal�bb egy relat�v egyens�ly j�n l�tre a k�t ellent�tes tendenci�t k�pvisel� faktor k�z�tt; ha az �sszeh�z�d� �s kiterjed� tendenci�k k�z�l csak az egyik vagy a m�sik m�k�dn�k; hamarosan bek�vetkezn�k a. v�g, ak�r a "krist�lyosod�s", ak�r az "elp�rolg�s" r�v�n, hogy olyan kifejez�seket haszn�ljunk, amelyek az alchimist�k "koagul�ci�j�ra" �s "szublim�ci�j�ra" eml�keztetnek; s�t e kifejez�sek t�nylegesen megfelelnek a jelen vil�g ama k�t f�zis�nak, amelyek pontos jelent�s�g�t k�s�bb fogjuk megvizsg�lni.(12) T�nyleg olyan ter�leten tal�ljuk itt magunkat, ahol a kozmikus dualit�sok �sszes k�vetkezm�nye k�l�n�s tisztas�ggal jelentkezik, l�v�n e kett�ss�gek t�bb�-kev�sb� t�voli k�pei vagy visszat�kr�z�d�sei az els�leges kett�ss�gnek, az esszencia �s a szubsztancia, az �g �s a F�ld, illetve a Purusha �s a Prakriti kett�ss�g�nek, melyek minden megnyilv�nul�st l�trehoznak �s szab�lyoznak.

Visszat�rve a bibliai szimbolizmushoz, az �llat�ldozat �bel sz�m�ra v�gzetes,(13) K�in n�v�nyi �ldozata pedig visszautas�ttatik;(14) a meg�ldott meghal, aki pedig �l, az �tkozott. Az egyens�ly �gy mindk�t oldalon megt�rt; hogyan lehetne helyre�ll�tani az egyens�lyt, hacsak nem olyan cser�k �ltal, amelyek r�v�n mindegyik szerepet kap a m�sik m�veiben? �gy hozza �ssze a mozg�s a teret �s az id�t, minthogy bizonyos fokig kombin�ci�inak eredm�nye, �s �sszeb�k�ti benn�k az im�nt eml�tett k�t szemben�ll� tendenci�t;(15) s�t, maga a mozg�s is csup�n az egyens�ly megboml�sainak sorozata: ezek �sszege azonban relat�v egyens�lyt alkot, mely m�r �sszeegyeztethet� a megnyilv�nul�snak �s az "alakul�snak", vagyis mag�nak az esetleges l�tez�snek a t�rv�nyeivel. A l�nyek k�z�tti minden csere, mely al� van vetve a t�rbeli �s id�beli felt�teleknek, val�j�ban mozg�s, vagy ink�bb k�t olyan ford�tott �s k�lcs�n�s mozg�s kombin�ci�ja, amelyek harmoniz�lnak, �s k�lcs�n�sen kieg�sz�tik egym�st; ebben az esetben az egyens�ly k�zvetlen�l ama t�ny folyt�n val�sul meg, hogy l�trej�n e kompenz�ci� (16) A cser�k v�ltakoz� mozg�sa h�rom ter�lettel l�phet �rintkez�sbe: a spiritu�lis (vagyis tiszt�n intellektu�lis), a pszichikus �s a korpor�lis ter�lettel, s ez megfelel a "h�rom vil�gnak": a princ�piumok, a szimb�lumok �s a felaj�nl�sok v�ltakoz�s�nak - �s a f�ldi emberis�g igazi tradicion�lis t�rt�net�ben e h�romszoros alapzat (amelyen a szerz�d�sek, sz�vets�gek �s �ld�sok miszt�riuma nyugszik) l�nyeg�ben ekvivalens a vil�gunkban munk�lkod� "spiritu�lis befoly�sok" feloszt�s�val; de ez ut�bbi gondolamenetn�l nem id�zhet�nk tov�bb, mert az nyilv�nval�an a dolgok norm�lis �llapot�hoz kapcsol�dik, amelyt�l mi viszont minden tekintetben roppant t�vol �llunk, vagyis egy olyan �llapothoz, amelynek a tulajdonk�ppeni modern vil�g nem m�s, mint egyszer� �s k�zvetlen tagad�sa.(17)