T�r�keny �n, heves indulatok - a borderline t�netekr�l 'Ha �n borderline, elkeseredett kutat�sa a l�nyeg �s �rtelem ut�n, elvezetheti a kezel�shez. Ter�pia seg�ts�g�vel megtanulhatja az impulzusok f�ken tart�s�t �s a f�jdalmas �rzelmek elvisel�s�t el�g hosszan ahhoz, hogy azok eredete felt�rhat� legyen. A terapeut�val val� kapcsolaton kereszt�l megtanulhatja, hogy a t�r�d�s k�pes t�l�lni a csal�d�st. Amint egyre jobban b�zik m�sokban, megtanul b�zni �nmag�ban is.'

A borderline szem�lyis�gzavar (borderline personality disorder - BPD), melyet Magyarorsz�gon id�nk�nt �rzelmileg labilis vagy hat�reseti szem�lyis�gzavarnak is szoktak nevezni, gy�trelmes �llapot. Az okokat �s gy�gym�dokat illet�en egyel�re sok a k�ts�g �s a n�zetelt�r�s, �m azt senki nem vitatja, hogy a borderline t�netek nagyon f�jdalmasak, �s elszenved�iknek szak�rt� seg�ts�gre �s k�rnyezet�k t�mogat�s�ra van sz�ks�g�k. Bizonytalans�g, k�osz, d�h 'Ha �n borderline, �gy �rzi �lete t�r�keny, reszket�, hi�nyzik bel�le a szil�rds�g, az �lland�s�g. Id�nk�nt f�nyes �s intenz�v �rzelmekben �lhet, m�skor �resnek, unalmasnak l�tja az �let�t. Vadul kit�rhet, k�ts�gbeesett er�fesz�t�ssel k�vetve impulzusait, hogy enyh�tse a bels� f�jdalmat �s l�trehozzon egy szemernyi identit�st.' - �rja a borderline-ok ter�pi�j�ban sok �ves tapasztalattal b�r� Richard Moskovitz nagysiker� k�nyv�ben. Majd �gy folytatja: 'Borderline-nak lenni azt jelenti, hogy az ember kev�ss� �rzi, kicsoda val�j�ban �s mit�l kap er�t. Sz�ls�s�ges esetben azt is jelentheti, hogy m�sokhoz kell fordulnia, jelz�sek�rt, hogy mikor egyen, igyon, pihenjen, s�t nevessen vagy s�rjon. Jelentheti azt, hogy er�sen ragaszkodik egy emberhez, eszm�hez vagy t�rgyhoz az egyik napon, �s teljesen elhanyagolja ugyanezt egy m�sikon. A saj�t �nr�l, �rt�kekr�l, szenved�lyekr�l val� �lland� k�p hi�nya a borderline szem�lyis�g alapprobl�m�ja. V�letlenszer� �raml�s a t�rben a fent �s lent b�rmilyen �rz�se n�lk�l, �gy, hogy t�rk�ppel sem rendelkezik, mely mutatn�, hol van �pp vagy hov� tart. Borderline-nak lenni az �rzelmek �lland�s�g�nak hi�ny�t, a pillanatr�l pillanatra val� l�tet jelenti, mely folytonoss�g, bej�solhat�s�g �s jelent�s n�lk�li. Aki borderline, az �letet t�red�kekben �li meg, ink�bb pillanatfelv�telek sorozatak�nt, mint mozg�k�pk�nt. �lm�nyek k�l�n�ll� pontjai, melyek nem �llnak �ssze eg�ssz�.' Az �lm�nyek repedezetts�g�t az �rzelmek t�redezetts�ge k�s�ri. A borderline-ok �rzelmei drasztikusan megv�ltozhatnak egyik pillanatr�l a m�sira, mind min�s�g�kben, mind intenzit�sukban. Mindezt az �rzelmekre vonatkoz� amn�zia er�s�ti: �gy t�nik, az adott pillanatot ural� �rzelem �r�kk� fog tartani, a f�jdalmas �rz�sek �gy v�g n�lk�linek t�nhetnek. A borderline ember k�ptelen felid�zni a m�ltbeli tapasztalatokat, �s bel�tni, hogy a f�jdalom �tmeneti �s 't�l�lhet�'. A kapcsolatokat tekintve ez a saj�tos eml�kezeti zavar azt jelenti, hogy a legutols� tal�lkoz�s esem�nyei lek�pezhetik a kapcsolat eg�sz�t. Ha haragban v�ltak el, al�val� gazemberk�nt eml�kszik a partnerre, �s keser�en v�rja a visszav�g�s lehet�s�g�t. Ha az elv�l�s kellemes volt, h�ss� magasztos�thatja a partnert, �s alig v�rja az �jabb tal�lkoz�st. A stabil �nk�p kifejl�d�se azon m�lik, hogy 'magunkkal tudjuk vinni' a j� kapcsolatok eml�k�t, olyan eml�keket, melyek �rv�nyesek maradnak f�ggetlen�l att�l, hogy az adott pillanatban mi t�rt�nik. Aki borderline, val�sz�n�leg nem volt k�pesek ilyen �rzelmi eml�keket alkotni, �s szem�lyes �rt�k�t teljesen annak f�ggv�ny�ben �t�li meg, hogy mi t�rt�nik adott pillanatban a kapcsolat�ban. A kapcsolat elveszt�s�vel elvesz�ti az azt k�s�r� bels� j� �rz�st is. Az �n�szlel�s dramatikus ingadoz�sa c�lok, �rt�kek �s bar�tok v�ltoz�s�val j�r. �gy el�fordulhat, hogy szabot�lja a sikert �pp egy fontos c�l el�r�s�nek k�sz�b�n, pl. kimarad az iskol�b�l az utols� f�l�vben, vagy lerombol egy j� kapcsolatot, �pp amikor az tart�ss� v�lna. Ugyanakkor az elhagyat�st�l val� retteg�s miatt a borderline-ok, nagyon messzire k�pesek elmenni, hogy elker�lj�k az elv�l�st, �s t�l�rz�kenyek az elutas�t�s b�rmilyen jel�re. Sz�ls�s�gesen reag�lnak, ha valamilyen elker�lhetetlen v�ltoz�s ker�l egy tervbe, �s elkeserednek vagy d�h�sen kit�rnek, ha lemondnak valamilyen t�rsas esem�nyt Sokszor �resnek �rzik magukat, unatkoznak, nem b�rj�k �nmaguk t�rsas�g�t. T�l kor�n von�dnak be m�lyen egy kapcsolatba: kiadj�k magukat �s k�nnyen f�gg�v�, s�t ?tapad�v�? v�lnak. Ez gyakorta elijeszti a rem�nybeli partnert, �s �pp a kezdetekt�l rettegett visszautas�t�shoz vezethet. A borderline ember elkeseredett, impulz�v cselekedetekhez folyamodhat a f�jdalmas, v�gtelennek t�n� �rzelmek (mag�nyoss�g, d�h) gyors megold�s�ra. Ilyen viselked�s lehet alkohol vagy m�s tudatm�dos�t� szerek fogyaszt�sa, fal�srohamok, impulz�v szexu�lis viselked�s, szerencsej�t�k, v�s�rl�si l�z, bolti lop�s, vakmer� vezet�s �s m�s olyan cselekedetek, melyek �nrombol�k, �s tov�bbi f�jdalmas �rzelmekhez vezetnek. Ilyenkor a d�he gyakran el�zheti azokat, akik a legink�bb k�pesek lenn�nek megnyugtatni. Az er�s �rz�sek torz�thatj�k val�s�g�szlel�st is. Ilyenkor �gy k�pzelheti, sz�nd�kosan �ld�zik azok, akik miatt puszt�n rossz kedve van. Id�nk�nt hangokat is hallhat, melyek megmondj�k, mit tegyen vagy gondoljon. Az intenz�v, sz�ls�s�ges �rz�sek gyakorta v�ltoznak d�hv�, mely m�sok fel� kirohan�sok, vagy tettlegess�g, �nmaga fel� �ngyilkoss�gi k�s�rletetek vagy sz�nd�kos �nmegsebes�t�s, �ncsonk�t�s form�j�ban fordulhat. Az �nmegsebz�s �s �ncsonk�t�s a BPD legvesz�lyesebb �s legijeszt�bb jellemz�je, de nem jelenik meg mindenkin�l. A fizikai f�jdalmat a beteg arra haszn�lhatja, hogy elterelje az �rzelmi f�jdalomt�l, �s szinte sz�ks�ge van arra a tudatra, hogy �ngyilkos lehet, mert ez azt jelenti, van menekv�s �rz�sei el�l. A t�netek �sszefoglal�sa A legsz�lesebb k�rben haszn�lt ment�lis megbeteged�sekre vonatkoz� krit�riumrendszer, a DSM IV, az al�bbiakban foglalja �ssze mindezt: Borderline szem�lyis�gzavarban szenved valaki, ha kapcsolatai instabilak, �lland�an v�ltozik az �nk�pe, ingadozik a hangulata, �s nem tudja impulzusait ellen�rz�se alatt tartani. Ezt a mint�zatot az al�bbiak k�z�l legal�bb �t maladaptiv von�s megl�te fejezi ki: Identit�zavarok 1. A val�s vagy elk�pzelt elhagyat�s elker�l�se �rdek�ben tett k�ts�gbeesett er�fesz�t�sek. 2. �lland� �ress�g�rz�s. 3. Identit�sprobl�m�k: �lland�an v�ltoz� �rz�sek azzal kapcsolatban, hogy kicsoda �s miben hisz. Hangulati zavarok 4. �rzelmi labilit�s, hangulati ingadoz�s - intenz�v szomor�s�g, ingerl�kenys�g �s szorong�s v�ltakoz�s�val. 5. Intenz�v �s er�sen hull�mz� kapcsolatok m�sokkal, melyeket az idealiz�l�s �s a le�rt�kel�s sz�ls�s�gei k�zti v�ltakoz�s jellemez. 6. A Harag m�rt�ke gyakran nincs ar�nyban a kiv�lt� k�r�lm�nyekkel, a d�h kontroll�l�sa neh�zs�gekbe �tk�zik.  �szelel�si zavarok 7. Stressz hat�s�ra, paranoid gondolatok (�gy �rzi, �ld�zik), vagy s�lyos disszociat�v t�netek (�gy �rzi, ?elk�l�n�l? �nmag�t�l, mintha �lomban lenne) megjelen�se. Viselked�si zavarok 8. Az esetlegesen �nrombol� impulzusok (t�lk�ltekez�s, �vatlan aut�vezet�s, fal�srohamok, szex, alkohol, drog) ellen�rz�s alatt tart�s�nak neh�zs�gei. 9. Visszat�r� �ngyilkoss�gi k�s�rletek, vagy �nmegsebz�s, �ncsonk�t�s. A BPD lefoy�sa A borderline szem�lyis�gzavar a fiatalok betegs�ge, �s rendszerint serd�l�- vagy fiatalkorban kezd�dik. Nem ritka betegs�g: a teljes n�pess�g k�r�ben 2-3%-ban fordul el�. A betegek �gy n�gy�t�de n�. Kr�nikus �s nagyon s�lyos betegs�gr�l van sz�, ahol a probl�m�k hossz� �vekig jelen lehetnek �s 10 betegb�l egy hal�los �ngyilkoss�got k�vete el. Az �letben marad�kn�l a hosszabbt�v� javul�s nagy v�ltozatoss�got mutat. Egy kisebbs�g sikeres a munk�j�ban, boldog h�zas �s teljesen meggy�gyul. Egy m�sik kisebbs�g nagyon s�lyos t�netekkel k�zd k�z�pkor�ig. Az eddigi legnagyobb k�vet�ses vizsg�lat eredm�nyei szerint az els� csoportba tartoz�k val�sz�n�leg k�l�n�sen tehets�ges, vonz� k�lsej� emberek, esetleg olyan k�nyszeres szem�lyis�gjegyekkel, melyek az �n- �s munkafegyelmet jav�tj�k, m�g a k�l�n�sen lass� javul�s els�sorban a nagyon s�lyos traum�n �tesett szem�lyeket vesz�lyezteti. A legt�bb esetben azonban mind az impulzivit�s, mind az �rzelmi labilit�s id�vel �s fokozatosan cs�kken (vele egy�tt az �ngyilkoss�g elk�vet�s�nek vesz�lye is), �s a beteg v�g�l viszonylag probl�mamentesen tud kapcsolatban �lni �s dolgozni. Azaz a betegs�g 'kialszik' a k�z�pkor el�r�s�vel, �s a legt�bb beteg jelent�sen jobban �rzi mag�t 35-40 �ves kora k�r�l. E javul�s h�ttere egyel�re rejt�ly. Azonban m�s impulzivit�ssal �sszef�gg� zavarok, mint az antiszoci�lis szem�lyis�g �s a szenved�lybetegs�gek is al�bbhagynak nagyj�b�l ebben a korban. A BPD nagyon megterhel� a csal�dtagok sz�m�ra. K�l�n�sen neh�z kezelni az �ngyilkoss�gi fenyeget�seket �s k�s�rleteket. A sz�l�k gyakran azt gondolj�k, az � hib�juk a beteg �llapota, �s a beteg ? �s vele a terapeuta is - gyakran a sz�l�t hib�ztatja. Tudom�nyos bizony�t�k ugyanakkor egyel�re nem sz�l amellett, hogy a csal�d lenne a kiz�r�lagos felel�se a BPD kialakul�s�nak. A m�r id�zett dr. Moskovitz ezt �rja k�nyve bevezet� fejezet�nek lez�r�sak�pp: 'Ha �n borderline, elkeseredett kutat�sa a l�nyeg �s �rtelem ut�n, elvezetheti a kezel�shez. Ter�pia seg�ts�g�vel megtanulhatja az impulzusok f�ken tart�s�t �s a f�jdalmas �rzelmek elvisel�s�t el�g hosszan ahhoz, hogy azok eredete felt�rhat� legyen. A terapeut�val val� kapcsolaton kereszt�l megtanulhatja, hogy a t�r�d�s k�pes t�l�lni a csal�d�st. Amint egyre jobban b�zik m�sokban, megtanul b�zni �nmag�ban is.'

Mivel a borderline szem�lyis�gzavar (BPD) �nrombol� t�netekkel �s k�nz� �rzelmi �llapotokkal j�r, kezel�s�nek els� l�p�se a v�ls�ghelyzet stabiliz�l�sa: az �nrombol� cselekedetek megel�z�se vagy enyh�t�se, �s a beteg �llapot�nak jav�t�sa helyzeti t�mogat�ssal. Hosszabb t�von pedig sikeresen alkalmazkod�, stabil t�rsas/pszich�s m�k�d�sm�d �s er�sebb stresszt�r� k�pess�g el�r�se a c�l.

A BPD kezel�s�re nincsen saj�tos vagy mindenhat� m�dszer. A gy�gyszeres kezel�s seg�thet a hangulat stabiliz�l�s�ban, a szellemi teljes�t�k�pess�g jav�t�s�ban. Az antidepressz�nsok �j nemzed�k�t jelent� SSRI (szelet�v szerotonin �jrafelv�tel g�tl�) t�pus� gy�gyszerek (mint a Prozac vagy a Zoloft) nem csak a depresszi�n seg�tenek, de a borderline p�ciensek k�ts�gbees�s�t is enyh�tik. Ugyanakkor az antidepressz�nsok a hangulatingadoz�sokat nem mindig tudj�k megfelel�en orvosolni, ez�rt �ltal�ban BPD eset�n a betegeknek hangulatstabiliz�l� gy�gyszerek (mint a L�tium) szed�s�t is javasolj�k az antidepressz�ns gy�gyszer mellet.

Gy�gyszerrel valamennyire tomp�that�k az impulz�v t�netek is, ugyanakkor az impulzivit�s �s az alacsony szerotonin aktivit�s �sszef�gg�se ellen�re az SSRI t�pus� antidepressz�nsok ritk�n eredm�nyeznek e tekintetben l�tv�nyos javul�st.

A leghat�konyabb seg�ts�gnek m�g mindig a pszichoter�pia t�nik - legt�bbsz�r gy�gyszerrel p�ros�tva. Impulzivit�suk miatt a borderline betegek �gy k�tharmada azonban n�h�ny h�nap ut�n sajnos otthagyja a ter�pi�t. Azok, akik maradnak, �ltal�ban id�vel, lassan javulnak.

A borderline betegeket jellemz� k�osz 'neh�z esett�' teszi �ket a terapeuta szem�ben. A betegn�l h�napokig vagy �vekig folyamatosan jelen lehet �ngyilkoss�gi hajlam. R�ad�sul ugyanazok a probl�m�k, melyek a beteg m�sokkal val� kapcsolatait jellemzik, kialakulnak a ter�pi�s kapcsolatban is. A borderline-ok ter�pi�j�t bonyol�tja, hogy gyakran m�s komoly probl�m�val (kr�nikus depresszi�val, ev�szavarokkal, alkohol- vagy drogf�gg�s�ggel, poszttraum�s stresszbetegs�ggel, figyelemhi�nyos zavarral, p�nikbetegs�ggel) k�zdenek, melyekkel a ter�pi�ban ugyan�gy foglalkozni kell. Az Amerikai Pszichi�triai T�rsas�g a legfrissebb BPD-vel kapcsolatos ter�pi�s ir�nyelveiben �gy fogalmaz, hogy ez az egyik legbonyolultabb �s legnehezebb probl�ma, mellyel a pszichoterapeut�k tal�lkoznak.

A borderline betegek pszichoter�pi�j�nak sincsenek bevett k�pletei, sz�mos technik�t pr�b�ltak m�r, �s a kezel�s m�dja a beteg ig�nyei, illetve �llapota f�ggv�ny�ben v�ltozik. T�bbf�le m�dszer is van, mely eredm�nyes lehet, de klinikai tapasztalatokra �s ellen�rz�tt vizsg�latokra alapozva az eml�tett ir�nyelveket �ssze�ll�t� szakemberek k�t ter�pi�s m�dszert emelnek ki �s javasolnak: a pszichodinamikus vagy pszichoanalitikusan orient�lt ter�pi�t �s a dialektikus viselked�ster�pi�t (ez n�h�ny saj�tos elemmel felruh�zott kognit�v-viselked�s ter�pi�t takar).

A legkomolyabb klinikai irodalom is a pszichoanalitikusan orient�lt ter�pi�k k�r�ben sz�letett. Ez nem j�l meghat�rozhat� technika, ink�bb a beteg megk�zel�t�s�nek, �lett�rt�nete meghallgat�s�nak egy saj�tos m�dja. A terapeuta arra �sszpontos�t, hogy er�s sz�vets�get �p�tsen ki a borderline beteggel. Ha a ter�pi�s kapcsolat biztons�got ny�jt, akkor k�nnyebb a m�sokkal val� jobb kapcsolatok ki�p�t�s�n dolgozni.

A tudattalan impulzusok hat�sa �s ezek tudatos elutas�t�sa Freud elk�pzel�s�b�l sz�rmazik. Az �rtelmez�s, mely a pszichoanalitikusan orient�lt ter�pia megk�l�nb�ztet� jegye, azt jelenti, hogy tudatoss� teszi a tudattalant az�ltal, hogy �sszekapcsol egy �rz�st, gondolatot vagy t�netet egy tudattalan jelent�ssel. Az �rtelmez�s c�lja, hogy megszabad�tsa a beteget az el nem ismert mot�vumokt�l, melyek akad�lyozz�k jelen sz�ks�gletei kiel�g�t�s�nek k�pess�g�ben. 

A pszichoanalitikusan orient�lt ter�pia a beteg �s a terapeuta k�zti kapcsolatra �s az indulat�tvitelre val� �sszpontos�t�st k�v�n. Az indulat�tvitel azt jelenti, hogy a kor�bbi �rzelmi k�tel�kekb�l sz�rmaz� er�s �rz�sek felsz�nre t�rnek az intim ter�pi�s helyzetben, a betegek �jra �lhetik a r�gi �rzelmi konfliktusokat a terapeuta fel� ir�ny�tva az �rz�seket, �s �gy feldolgozhatj�k azokat. Hogy seg�ts�k a beteget a helyzet meg�rt�s�ben, a pszichoanalitikusan orient�lt terapeut�k �rtelmezik az indulat�tvitelt.

Az indulat�tvitel mellett a pszichoanalitikusan orient�lt terapeut�k m�s eszk�z�ket is alkalmaznak. Az egyik ilyen a konfront�ci�, vagy a beteg figyelem�nek az �ltaluk ker�lt dolgokra val� ir�ny�t�sa. A m�sik a tiszt�z�s. Ugyanakkor a legt�bb dinamikus terapeuta els�sorban t�mogat�: nyugodtan meghallgatja a beteget, biztons�got �s meger�s�t�st ny�jt. Hogy felt�r� �s �rtelmez�, vagy t�mogat� megk�zel�t�st alkalmaz-e, az att�l f�gg, adott helyzetben melyiket �t�li a beteg sz�ks�gleteinek megfelel�nek �s �ltala toler�lhat�nak.

Az klinikai tapasztalatok szerint a kognit�v-viselked�s ter�pia, melynek fejlett, az impulzivit�st �s az �rzelmi labilit�st c�lz� m�dszerei vannak, alkalmas lehet a borderline megbeteged�s kezel�s�re. A kifejezetten a BPD gy�gy�t�s�ra kifejlesztett dialektikus viselked�ster�pi�ban, mely a m�sik javasolt technika, a terapeuta f�k�nt az eltorzult gondolkod�sra �s viselked�sre �sszpontos�t, figyelm�t nem ford�tja k�zvetlen�l a tudattalan impulzusok fel�. A kezel�s azon a felt�telez�sen alapszik, hogy a borderline betegs�g h�tter�ben h�z�d� alapprobl�ma az �rzelmek szab�lyoz�s�val kapcsolatos, azaz a s�r�l�keny beteg t�l�rz�keny minden k�ls� hat�sra �s neh�zs�gei vannak az egyens�ly visszanyer�s�ben, ha er�s �rzelmei kit�rtek. A ter�pia a jelen �rz�seire �s az ezeket befoly�sol� t�nyez�kre helyezi a hangs�lyt, k�t kulcsfogalma az ?elfogad�s? �s a ?v�ltoz�s?. Olyan technik�kat alkalmaz, melyek r��bresztik a beteget arra, hogy le�rt�keli �nmag�t, ezt pedig probl�mamegold�s ellens�lyozza, melynek r�v�n a paciens a neh�zs�gekkel val� megk�zd�s k�pess�g�t �s m�dszereit saj�t�tja el.  

A dialektikus viselked�ster�pi�val foglalkoz� vizsg�latok azt �ll�tj�k, hogy alkalmaz�sa sikeresen f�kezi az �nrombol� k�szetet�seket �s cs�kkenti a k�rh�zban t�lt�tt id�t. Ugyanakkor azt nem tudjuk, hossz� t�von hat�kony kezel�st ny�jt-e ez a ter�pia.

A borderline betegekn�l gyakorta felbukkan� gyermekkori trauma fel�l tekintetve n�h�ny terapeuta azt javasolja, hogy a BPD kezel�s�ben a poszttraum�s stressz szindr�ma ter�pi�s gyakorlat�t �rdemes k�vetni. Ezek a szakemberek a negat�v esem�nyek felt�r�s�ra �sszpontos�tanak, annak �rdek�ben, hogy a betegek feldolgozhass�k �ket. Azonban nincs arra bizony�t�k, hogy ez a m�dszer sikeres. Val�j�ban van n�h�ny �rv amellett, hogy ak�r �rthat is, mert a beteg t�l sokat t�r�dik a m�lttal �s nem eleget a jelennel �s a j�v�vel. R�ad�sul a borderline betegek k�l�n�sen hajlamosak hamis eml�keket hozni a pszichoter�pi�ba.

Borderlineokn�l csoportter�pi�t �ltal�ban csak az egy�ni ter�pia kieg�sz�t�jek�nt alkalmaznak, mert �nmag�ban, �gy t�nik, kev�s betegn�l hat�kony. Ugyanakkor a csoportter�pia seg�thet az elszigetelts�g �rz�s�nek lek�zd�s�ben. Amennyiben csoportter�pi�ra ker�l sor, az ink�bb legyen t�mogat�, mint felt�r� jelleg�.

A BPD borzalmas szenved�st r� azokra, akikre les�jt. A legt�bb beteg �lland� �rzelmi k�oszt �l meg: ingadoz�st a depresszi�, a d�h �s a szorong�s sz�ls�s�gei k�z�tt. A borderline betegeknek szinte sz�ks�g�k van az �ngyilkoss�gi k�sztet�sre, annak �rdek�ben, hogy tudj�k, van menekv�s �rz�seik el�l. Minden kezel�si m�d k�z�s c�lja a k�nok enyh�t�se �s egy jobb min�s�g� �let lehet�s�g�nek megteremt�se kell, hogy legyen. A fel�p�l�s �tja legt�bbsz�r hossz� �s neh�z, de egy�ltal�n nem lehetetlen.